Az Adria Horvátországi része Európa egyik legszebb régiója és méltán híres világszerte. Ódon mediterrán jellegű városok sorakoznak a part teljes hosszában. Türkizkék, tiszta tenger, nemzeti parkok, természeti látnivalók sokasága, ezernyi sziget, melynek nagy része lakatlan és érintetlen, megtalálhatók a mediterrán konyha kulináris élvezeteinek sokasága, több évezredes történelmi múlt és örökség, nyüzsgő turisztikai látványosságok és csendes dalmát halászfalvak utcáin sétálgathatunk.

Az alábbiakban néhány általános információval szeretnék szolgálni a Horvátországba készülő, leendő hajósoknak.

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

 

Az Adriai-tenger nagy kék vízfelülete összesen 783 km hosszú, a tengerpart hossza a szigetekkel együttvéve 7 868 km, ennek a 74%-a, vagyis 5 835 km a horvát oldalhoz tartozik – vize pedig messze a legjobb minőségű az egész mediterrán régióban. Számokban kifejezve, a tenger átlátszósága a nyílt tengeren akár 56 m is lehet, a szárazföld közelében pedig kb. 5 - 10m. Az Adria északi részén, az isztriai partszakaszon a tenger mélysége min. 50 m, de Palagružánál a 250 métert, Jabuka közelében pedig akár az 1300 métert is eléri. A nyári hónapokban a tenger átlaghőmérséklete 22-27°C, télen a legalacsonyabb hőmérséklet 7°C, tavasszal pedig kellemesen enyhe, 18°C. A víz tisztasága mellett a 66 sziget, a 652 kissziget, a 389 sziklaszirt és a 78 zátony az oka annak, hogy a horvát partszakasz a világ vitorlásainak egyik legkedveltebb úticélja, és ezért is nevezik az ezer sziget országának.

 

Éghajlat: Horvátországban két éghajlati zóna van: az ország belsejében a mérsékelt kontinentális éghajlat uralkodik, míg az Adriai part mentén a kellemes mediterrán éghajlat a jellemző sok napsütéssel, száraz és meleg nyárral, enyhe és csapadékos téllel. Az ország belső részében az átlaghőmérséklet januárban - 1-30ºC, augusztusban 22-26ºC, a tengerparton az átlaghőmérséklet januárban 5-10ºC, augusztusban 26-30ºC, télen a tengervíz hőmérséklete 12ºC, nyáron kb. 25ºC.

Politikai rendszer:

Horvátország többpárti parlamentáris köztársaság.

Hivatalos nyelv és ábécé:
Horvát nyelv és latin ábécé.

Időzóna: Horvátország a GMT +1-es időzónába tartozik. Március utolsó szombatjától október utolsó vasárnapjáig az időzóna GMT +2.

Vallás:
A népesség többségében katolikus, de vannak ortodox keresztények, muszlimok és különféle protestáns egyházak is.

Főváros:
Zágráb (779,145 lakos) - az ország gazdaságának, közlekedésének, kultúrájának és oktatásának központja.

A legmagasabb csúcs:
A Dinara: 1,831 m tengerszint feletti magasság.

Pénznem:
Kuna (1 Kuna = 100 Lipa). Pénzérméből 1, 2, 5, 10, 20 és 50 Lipás van, valamint 1, 2, 5 és 25 Kuna, papírpénzből 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500 és 1,000 Kuna.
Külföldi pénznemeket bankokban, pénzváltó cégeknél, postákban, utazási irodákban, szállodákban és kempingekben lehet beváltani.
A bankok többsége hétköznap 7-től 19 óráig van nyitva, szombaton 13 óráig.

Hitelkártyák:
A legtöbb szálloda, étterem, szupermarket és üzlet elfogad hitelkártyát (American Express, Diners Club, Eurocard/Mastercard, Visa).

Víz:
A csapvíz Horvátország egész területén iható.

Telefonos országhívó kód:
Horvátország előhívószáma +385.

Utazási dokumentumok:
Útlevél, vagy más, nemzetközileg elfogadott személyazonosító dokumentum. Turisták három hónapig tartózkodhatnak Horvátországban.

Vámszabályok:
A horvát adójogszabályok megegyeznek az Európai Unió normáival. A külföldi valuták forgalma nincs korlátozva, a horvát Kuna maximális behozatali és kiviteli értéke 2045 €. A nagyobb értékű professzionális és műszaki berendezéseket be kell jelenteni a határon. Ha macskát vagy kutyát is hoz magával, kell, hogy legyen egy nemzetközi oltási könyvük, bejegyzett állatorvosi nyilatkozattal arról, hogy legalább 15 nappal, de legfeljebb hat hónappal az utazás előtt kaptak veszettség elleni oltást.

Egészségügyi ellátás:
Az összes nagyobb városban vannak kórházak és egészségközpontok, elsősegély-nyújtó helyek és gyógyszertárak pedig minden városban. A külföldi turistáknak nem kell fizetniük az egészségügyi ellátásért, ha országuk aláírta Horvátországgal a Nemzetközi Egészségügyi Megállapodást. A más országokból érkezők egészségügyi költségeit helyben, az árlistának megfelelően kell megfizetni. Életveszély esetében légi szállításra is sor kerülhet (helikopterrel) vagy tengeri mentésre (motorcsónakkal).

Posta és telekommunikáció: A postahivatalok nyitvatartási ideje a nagyobb városokban: hétköznapokon 7 - 19 óráig, kisebb helyeken 7 - 14 óráig, némelyek váltott nyitva tartással működnek. A nagyobb városokban és turisztikai helyeken az ügyeletes posták szombaton és vasárnap is 21 óráig tartanak nyitva. Valamennyi nyilvános telefonkészülék telefonkártyával működik, telefonkártya a postahivatalokban, újságosoknál vásárolható. Külföld közvetlenül hívható bármelyik nyilvános telefonkészülékről.

A szél: A szelet áldásnak tartották a nagy felfedezések korában, a tengereket és óceánokat meghódító tengerészek jóságos segítőjének. Napjaink hajósai, a szél kincsének utolsó örökösei a természeti szépségeket és a kalandot keresik a hullámokon.
Az Adria hajósai a különféle széltípusok elnevezésével közeli kapcsolatot teremtettek a széllel, annak erejével és jellegzetességeivel, hiszen a szélnek óriási jelentősége volt a tengerpart népe és a tengerrel kapcsolatos tevékenységek szempontjából.

Minden szélfajta egyedi jellegzetességekkel bír, amelyekből megtudhatjuk, hogy erősödni fog-e, eláll, avagy egy másik szélt hoz. A szél alapos ismerete teszi lehetővé, hogy azt a szelet lovagoljuk meg, amely eljuttat a célhoz.

Az Adrián a szelet főként a szárazföld és a tenger hőmérséklet- és légnyomás-különbsége okozza. A levegő mozgása és lehűlése kellemes, a vitorlát állandóan feszítő szeleket eredményez - "Burin" és "Maestral" néven ismerjük őket.
Ha a nappali Maestralt rendben váltja az éjjeli Burin, az annak a jele, hogy az idő tartósan stabil marad. A légnyomás hirtelen változása az erősebb szél hírnöke, ilyenkor ki kell kötni a számos védett öböl vagy kikötő egyikében.

A tapasztalt hajósok a felhőkből és a naplementéből ki tudják olvasni egy adott - akár jó, akár rossz - szél feltámadását . Ha tiszta az ég, és a naplemente erős, élénk színű, jó lesz az idő. A halvány, elmosódott naplemente rossz időt jelez. A szigetek hegyei fölötti apró, pufók felhők a "Maestral" szelet, és a vele járó, kellemes vitorlázó időjárást hirdetik..
A szárazföld hegycsúcsai fölötti felhők a "Bora", egy hirtelen széllökéseiről hírhedt szél jele. Ez a szél nem hagy időt a vitorlásoknak a felkészülésre, így nagyon kell rá figyelni.

Sok hajós kedvenc időjósai a delfinek. Kedves látványt nyújtanak ugyan, de felbukkanásuk sokszor a pár nappal későbbi rossz időt hirdeti előre. A rossz idő abból az irányból várható, amerről a delfinek érkeztek.

Nyáron a Maestral a leggyakoribb szél. Mivel mindig ugyanarra fúj, és hűsítő a hatása, a Maestral határozta meg a régi dalmát utcák építésének irányát - a városok utcái megnyílnak a Maestralnak, hogy a szél hűsen tartsa a várost.

Ahhoz, hogy ki tudjuk használni a szeleket, ismerni kell őket - csak akkor feszülnek a vitorlák, ha minden szél jellegzetességeivel tisztában vagyunk.

Jugo (Délkeleti szél)
A jugo közepes erejű délkeleti szél, amely a tengerről a szárazföld felé fúj és az egész parton jelentkezik a következő irányokba fújva: ESE, SE vagy SSE. Elvileg mondhatjuk, hogy gyakrabban találkozhat vele, ha az Adria déli részén hajózik mint ha az Észak-Adrián. Mivel a tavaszi és őszi szelek közé tartozik, amelyeket eső és nedves levegő követ, a jugo nyáron nem igen jelentkezik. Ha mégis felkerekedik, a következők jellemzik: a szél fokozatosan növekedik és megállás nélkül fúj, szép, hosszú hullámokat alkotva, amelyek zaj és hab nélkül terjednek, és csak ha nagyon erős a jugo, akkor verik a partot, majd morajlással húzódnak vissza a nyílt tenger felé. A jugo nagy kihívást jelent, mivel a hullámok egyenletesek és a szél ereje és iránya állandó, ezért a jugo különösen dinamikus hajózási élményt biztosít, a vitorlák folyamatosan tele vannak széllel, így a hajó nagy gyorsaságot tud elérni.

 

Misztrál (horvátul Maestral)
A misztrál tipikus nyári adriai szél, északnyugati irányú és egyik azoknak a szeleknek, amelyek a szép és stabil időjárásra jellemzőek. A reggeli csend után, nyáron szinte szabályszerűen dél körül kezdődik el kellemes áramlása, amely kissé erősödve egészen a naplementéig eltart. A misztrál 5-től 6 bofor erősséget érhet el, s leggyakrabban a zadari és korčulai öbölben fúj. A misztrált mintha a laza és kellemes, manőverezés nélküli hajózásra teremtették volna, mert az erőssége állandó, a természete pedig előrelátható és enyhe. S amíg a bóra és jugó, mindkettő a maga módján, a vitorlázóknak izgalmat és kihívást jelentenek, a misztrál tiszta élvezetet nyújt, amikor félelem nélkül átengedheti magát a tengernek. Mivel a naplementével eltűnnek a misztrál keletkezéséhez szükséges feltételek, amint besötétedik kellemes, legfeljebb 3 bofor erősségű éjjeli szellő kezd el fújni a szárazföldről, s utána, amikor a nap felkel, csend uralkodik el a tengeren, amelyet majd dél körül, ismét szabályszerűen, a frissítő misztrál vált fel. Habár az Adriai-tenger nem tartozik a veszélyes és szeszélyes tengerek közé, és a vitorlázás egész évben lehetséges, a legkedvezőbb feltételek június közepétől október közepéig vannak, amikor a tenger felfedezését azok is élvezhetik, akik nem olyan tapasztaltak. Isten hozta és "jó tengert", jó hajózást.

Bóra (horvátul: Bura):
A Bóra olyan szél, amelyet nem lehet előrelátni, a szárazföldről a tenger felé fúj, a széllökések időnként történnek, a szél viszonylag hideg és száraz, közepes erősséget érhet el és néhány óráig is eltarthat. Tisztítja a légkört, ezért a bóra után kitűnőek a látási viszonyok, az időjárás pedig napos és derült. Habár a bóra elsősorban téli szél, egész éven keresztül jelentkezhet, leggyakrabban reggel, és átlagban 11 m/s sebességet érhet el. Mivel a hegyek oldaláról fúj a tenger felé, általában északkeleti irányú, pontosabban a következő irányokból: NNE, NE vagy ENE.

A nyílt tengeren a bóra gyakran északnyugati széllé változik. A bóra "szeszélyességéről" ismert, vagyis arról, hogy széllökésekből áll, továbbá hogy hirtelen és gyakran váratlanul kezdődik és közben a széllökéseket általában morajlás is követi, s ez a morajlás és a csend vagy könnyű szél pecenként vagy néhány percenként váltja egymást. A nyári bórák általában az Adria északi részén keletkeznek, ott, ahol a hegyláncok a legkeskenyebbek (Velebit). A bóra közeledése arról ismerhető fel, hogy előtte egy felhő-sapka takarja el a Velebit vagy a Biokovo csúcsát. A hullámokat, amelyek a bóra által keletkeznek rövidek és gyorsan távolodnak a szárazföldtől, a hullámok megtört csúcsai a hullám taréjának fehér habjává válnak, az erős széllökések pedig időnként vízcseppeket emelnek a levegőbe: így keletkezik a "tengeri por". Ha a bóráról van szó, íme néhány jó tanács: amennyiben a szigetek szárazföld felé néző része mellett vitorlázik és olyan részeket vesz észre, ahol nincs növényzet, erről tudhatja, hogy itt erős bóra fúj. Amennyiben akkor vitorlázik amíg a bóra fúj, biztosan nem lesz hiány izgalmakban, mert ez nagy kihívás, amely elsősorban óvatosságot követel, úgy magának a hajónak az elkészítésénél mint a legénység körében. Kerülje a part közelségét és készüljön fel a manőverezésekre, emellett vértezze fel magát türelemmel, mert a vitorlák kombinációját valószínűleg többször is változtatni kell. Ne felejtse el, hogy első helyen a biztonságának kell állnia. Kis vitorlással vitorlázók számára csak akkor ajánljuk, ha a legkiválóbb vitorlázó vezeti a hajót.

A többi szél kevésbé fontos az Adria partján lakók számára, de kint a tengeren a hajósoknak segíthetnek. (Ezeknek a szeleknek a hangja megmarad az ember fülében, és emlékezteti a nyári kalandokra!):

A Tramuntana - kellemes, szép időt ígérő, hűs északi szél.
A Grego - száraz, tiszta, hűvös időt hozó, közepes vagy erős északnyugati szél.
A Levant - hideg keleti szél, hideg, nedves, esős időben fúj.
Az Oštro - meleg, nedves, déli szél, felhős, esős időt hoz.
A Lebić a Jugo után támadó, délnyugati szél, amely kisimítja a sekély kikötők hullámait.